|
|
2011-07-05
Naponta értesülünk mindenféle fura rekordokról, a rossz híreket (benzinár-emelés) is „történelmi csúcs”-ként harangozzák be. Sajnos, ebbe a kategóriába tartozik a nagyothallók számának hihetetlenül gyors növekedése is.
Tény, hogy napjainkban mintegy 800 millió embert érint a világon a nagyothallás. Úgy becsülik (WHO), hogy ez a szám 2015-re 1,1 milliárdra fog nőni, tehát a lakosság 16%-át fogja érinteni. Különböző tanulmányok eredményeként látható, hogy a rosszul hallók kb. 65%-a enyhe, 30%-a közepes és 5%-a súlyos fokú nagyothalló. Ami szintén új tendncia, hogy érintetteknek körülbelül csupán egyharmada nyugdíjas korú. A többség iskolába jár vagy dolgozik. Azt is mutatják a számok, hogy csak minden ötödik ember visel hallókészüléket azok közül, akiknek ez a hasznára válna. Általában 10 évet vár a nagyothalló, mielőtt tesz valamit hallásának javítása érdekében. Az érintettek életkora egyre fiatalabb: ez a nagy zajterhelés és a túl hangos zenehallgatás következménye is. A mai fiatalok számára az élet elképzelhetetlen mobiltelefon és MP3-as lejátszó nélkül. Kell a buli – ehhez pedig a hangos zene. Sok popzene- vagy hip-hop-rajongó számára semmi sem lehet elég hangos, ahogy egy kereskedelmi televízió felméréséből kiderül. Mivel ez az élmény az MP3-as lejátszóval bárhol átélhető, ezt a kicsiny, könnyű lejátszót nagyon intenzíven használják. Egy angol vizsgálat szerint a 18-24 év közötti korosztály 39 százaléka legalább napi egy órán keresztül hallgat olyan zenét, aminek a hangereje 105 dB-t is elérhet. Azaz ők hallásukat olyan hangerőnek teszik ki, melynek hetente 25 percnél hosszabban nem volna szabad. Ez a folyamatos megterhelés komoly veszélyt jelent arra, hogy kb. öt év múlva kialakuljon egy jelentős hallásveszteség. A hangos zenében nagyon alattomos tényező, hogy érzelmi élményt nyújt. Ezért sokkal kellemesebbnek érezzük, mintha ugyanolyan hangerővel működő munkagépeket hallgatnánk – például légkalapácsot vagy láncfűrészt. .Az Európai Unió „Újabban fellépő és újként azonosított egészségügyi kockázatok” elnevezésű tudományos bizottsága is foglalkozik a témával. Egy szakvéleményben arra figyelmeztetnek, hogy az MP3-as lejátszók és más hordozható, füldugóval hallgatható audio-lejátszók a hallást komolyan károsíthatják. Az EU-ban ez a használók 5-10%-át jelenti, akár 2,5-10 millió embert. Az egészségügyi kockázatokat illetően az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy „… milyen intézkedéseket lehet hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket és a fiatalokat jobban meg lehessen védeni az MP3-as és hasonló lejátszók használata miatti zajhatástól.” Ha meggondoljuk, hogy az Európai Parlament egyik irányvonalának megfelelően, melyet 2008-ban a tagállamok nemzeti jogrendszerükbe is felvettek, a 80 decibel feletti tartós hanghatás esetén a munkahelyeken zajvédelemről kell gondoskodni, megérthetjük, milyen nagy a helyrehozhatatlan halláskárosodás veszélye az MP3-as lejátszók használatának. És a fiatal felhasználók ennek nincsenek tudatában, vagy nem veszik komolyan. Prof. Dr. Hasso von Wedel, a Kölni Egyetem Fül-Orr-Gégeklinikájának vezetője is megerősítette ezt: – A problémát egyértelműen alábecsülik, hiszen a tünetek csak évek múltán jelentkeznek. Mivel a következmények, mint a tinnitus (fülzúgás) vagy a halláscsökkenés általában nem hozhatók helyre, sürgős volna a fiatalok aktív védelme. Az MP3-as lejátszók túl hangos használata miatti maradandó halláskárosodás azért következik be, mert a belső fül csigájában az érzékeny halló szőrsejtek károsodnak. Ezek a szőrsejtecskék adják az elektromos impulzusokat tovább az agy hallóközpontjába, és ott történik a hangok érzékelése. Ha a belső fület erős „hangtámadás” éri, akkor az olyan, mint amikor vihar tombol egy búzamezőn: letörnek a gabonaszárak, amelyek egy gyenge-közepes szél esetén csak meghajolnának. Ha a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, akkor az is elképzelhető, hogy a mai fiatalok legalább harmada legkésőbb 50 éves korára hallókészülék-viselővé válik.
